A Net bugyraiból került elő és osztották meg velem ezt a szösszenetet. Nagyon tetszik, röhögve bólogattam, így küldetéstudattal átitatva megosztom minden erre járóval. Élvezkedjetek a "Bővebben" után...

Mint minden szenvedélynek, a fotózásnak is megvannak a maga hátulütői, amiket olykor nehéz higgadtan kezelni. Íme, egy csokorra való az idegszál-hasogató mindennapi helyzetekből!


1 Amikor gondosan összepakolsz minden cuccot az állványtól a pót-memóriakártyákon át a szűrőkészletig, 70 km-t utazol a fotózás helyszínéig, és a gépet előhúzva döbbensz rá, hogy az akksikat otthon, a töltőn felejtetted. Ja, és persze szabvány elemmel nem fut a masina…

2 Amikor kevés a fény, de az LCD kijelzőre pillantva megfelelően élesnek találod a képeket, viszont otthon a nagy képernyőn megvizsgálva őket, rá kell döbbenned, hogy a nagy része kuka. De legalább van ami eltereli a figyelmedet a ronda képzajról.

3 Amikor makrózás céljából becserkészel egy érdekes rovart – olyan észrevétlenül, hogy egy ninjának is dicsőségére válna – és sikerül végre egész közel tolnod hozzá az objektívet, de mielőtt a gép élességet tudna állítani, elröppen az a rohadt dög. Ekkor határozod el, hogy ezentúl csakis növényeket vagy bogártetemeket makrózol.

4 Amikor egy csúnya ismerősöd megkér, hogy csinálj róla egy JÓ fotót, és te el is készíted – véres verítékkel – a lehető legjobbat, de persze neki nem tetszik, és a profi képed helyett végül inkább egy agyonszűrőzött telefonos fotót tesz ki profilnak a Facebook-ra. Miért? Mert azt hiszi, az jobban hajaz a valóságra. Továbbá hónapokig görbén néz rád, és minden fotós tekintélyed elveszik a szemében. Amiért nem kár, csak nehogy rossz híredet keltse.

5 Amikor egy gyönyörű, napfényes kirándulás közben a 275. ellőtt fotó után döbbensz rá, hogy az előző esti bográcsozás dokumentálása óta az ISO érték rendületlenül 3200-on áll. Sebaj, visszafelé még lesz alkalmad újból elkészíteni az összes képet. Csak kár, hogy addigra besötétedik és ISO6400 alatt meg sem állhatsz…

6 Amikor egy ismerősöd felkér, hogy fényképezd az esküvőjét, és hiába mutogatsz a több százezret érő felszerelésedre, nem hiszi el, hogy nincs meg hozzá a megfelelő technikai háttered. Életed legstresszesebb napját éled át, és dühösen jössz rá, hogy a “baráti ár” a fotózás alatt kitépett hajszálak pótlásának harmadát se fedezné.

7 Amikor egy laikus megkérdezi, “fotosoppolod”-e utólag a képeidet, és ha igen a válasz, legyint egyet, hogy “úgy könnyű”. Ahelyett, hogy belemennél egy értelmetlen vitába (“az utómunka márpedig művészet”) érdeklődj, mi a véleménye a régi filmkidolgozás egyes formáiról, vagy egyszerűen ültesd le a Photoshop elé.

8 Amikor elhatározod, hogy ideje szintet lépned és beruháznod egy új gépre, de fogalmad sincs, hogyan készítsd fel erre párodat/szüleidet, akik a szükségesnél nagyobb odafigyeléssel kísérik pénztárcád tartalmának ingadozását, és már a múltkori vaku árának a felét is sikkasztanod kellett. Hiába, a művészet mellett nehéz érveket találni. Talán az lesz a legegyszerűbb, ha a mostani gépet véletlenül a kútba ejted.

9 Amikor egy ismerősöd, akinek soha nem volt még gép a kezében, a képeid láttán felbuzdulva megveszi a piacon elérhető legmagasabb tudású dslr-t, majd siránkozik, hogy nem ontja magától a díjnyertes képeket. Aztán szemmel láthatólag ezen hamar túlteszi magát, ugyanis néhány hiábavaló kísérlet után, hogy a fejébe verd a blende-záridő fogalmának lényegét, azt veszed észre, hogy XY Photography néven százával tölti fel Facebook-ra a közel egyforma fotókat a kerti virágokról, vagy az alulexponált Balaton-partról. Ha ennek tetejébe fiatal lány az illető, tíz képedre összesen nem fogsz annyi lájkot kapni, mint ő egyre.

10 Amikor hosszú rágódás után úgy döntöttél, hogy most az egyszer, kivételesen, az 5 kilós géped nélkül vágsz neki az útnak, és a megszokott tehertől mentesülve 5 centivel a föld felett lépkedsz – egészen addig, míg meg nem pillantod életed képét. Ekkor – öklödet az ég felé rázva – elhatározod, hogy többé egy lépést se teszel a masina nélkül. Legközelebb pedig a készenlétbe helyezett 5 kilóval a nyakadban teszel meg egy teljesen eseménytelen utat. Ha laikus társasággal utazol, még számon is kérik a képeket. Ez esetben mondd nekik nyugodtan, hogy nem tudtál fotózni, mert elfelejtetted bepakolni a CCD szenzort.

(ismeretlen szerző)

Gyanítom a lista mindenki saját személyes tapasztalata által korlátlan méretűre bővíthető. Írjátok meg a tapasztalataitokat! Akár így is... ;-)

 

A legújabb...

Nézd meg a GlaBlogot is!

GlaBlog

Üdvözöllek ezen blog lapjain kedves olvasó. Ebben az egyvelegben megtalálható a korábbi Maszatka oldal minden cikke, a régi werkfotók és kirándulások beszámolói. Minden egyben, új köntösben. Tematikusan szűkíteni a kategóriaválasztóval tudsz. Kellemes böngészést kívánok.

Újra Maszatka sztori!