Ma már másodszor voltunk boldogítani a doktornénit. Ezúttal viszont nem szaladt össze az egész városrész, hogy mi is ez a féktelen ordítás. Kedvesen alukált egészen a kicsomagolásáig. Bezzeg egy héttel ezelőtt eladta a házat, olyan hisztit adott elő. Mikor kijöttünk a rendelőből, látni kellett volna azokat a mosolyokat a váróban a szülőktől... :-D Kíváncsiak voltak vajon mekkora tüdő képes előállítani ekkora hangorkánt...
Meg is kértem a doktornénit, hogy legyen szíves lehetőséget teremteni a rendelőbe autóval behajtásra, mert amíg mozog a hintó, alszik vagy pislog a királykisasszony. De ha megállunk, már törik is a mécses. Még szerencse, hogy a magyar utak burkolatát kifejezetten Boglárka igényeihez igazították... :-S
Hogy kis adatokkal is szolgáljak: 3080 grammal hoztuk haza a kórházból Pindur Pandurt, egy héttel ezelőtt pedig 3670 gramm volt. Magyarul cirka 60 dekát gyarapodott cukorfalat, ami a szakkönyvek (blőőőő) szerint egy normál baba egy hónapos adagja jó táplálás mellett. Mi ezt másfél hét alatt produkáltuk. Nagyanyó szerint a tokáját tőle örökölte, csak Maszatkának jól áll... :-D
Mai méricskénknél 3820 gramm volt, ami megfelelő. Ez így persze jól hangzik, csak másfél órán keresztül majd' négy kilót kitartani egy klaviatúrán edződött informatikus-izomzatú bal karon nem éppen "megfelelő". :-)
Legközelebb két hét múlva van jelenésünk, ahol is már az első hónapos nagygenerál következik. Apróbb garanciális javítások, és lehet hogy felrakatjuk a téli talpakat is... :-D