Mindig lenyűgöztek azok a tájfotók, ahol a legapróbb fények, legkisebb csillanások is a kép látható részei, ahol a hegyek közt megbújó tó a több másodperces expó miatt lágy selyemként testesítik meg nyugalmat...
Most hogy időm engedte, leugrottam a Balaton partra egy kis ilyesmi játékra. Persze annyi időm nem volt, hogy meg is tervezzem a koncepciót, inkább csak "miért is ne" ötlet volt. Nagy csodát nem vártam a választott hely témamentessége, a bazi vihar és a rám törő kukksötét miatt, de játszani (és megfázni) jó volt... :)  Talán egyszer megcsinálom a képeket is, és kellő idő elteltével még egy cikk is készülhet... ;)